Hozzávalók egy 28 centiméteres tortaformához
100 gramm kókuszliszt és 100 gramm mandulaliszt
60 gramm kakaópor
100 gramm nyírfacukor
2 tojás
1 csipet só
1 vanília kikapart belseje vagy 1 csomag bio vaníliás cukor
2-2,5 dl kókusztej
1 dl kókuszolaj
1 csomag sütőpor

A kókuszos krémhez
150 gramm kókuszreszelék
2-3 evőkanál datolyaszirup
1 dl kókuszolaj
1-1,5 dl kókusztej

+150 gramm paleolit barát étcsokoládé
+1 dl kókuszolaj

Elkészítése (előkészítés kb. 30-45 perc, sütés kb. 45 perc)
Melegítsd elő a sütőt 180 Celsius fokra.
Keverd össze egy tálban a mandulalisztet, a kókuszlisztet és a kakaóport, valamint a sütőport.
Egy másik tálban keverd ki a tojásokat a cukorral, majd add hozzá a kókuszolajat, a sót, a vaníliát és a kókusztejet is.
A száraz összetevős tálba öntsd át a nedves keveréket és az egészet nagyon alaposan keverd össze. Egy laza állagú masszát kell kapnod, amit spatulával könnyen lehet formázni.
Készítsd ki a tortaformánkat: kend ki kókuszolajjal, majd kókuszliszttel rögzítsd azt.
A tortaformába öntsd a krémet, egyengesd el, majd tedd a sütőbe és süsd addig, amíg a belseje is átsül. Ez kb. 45 perc, de késpróbával időnként érdemes ellenőrizni.
Amíg az alap sül, el lehet készíteni a kókuszos krémet is. Keverd össze a kókuszreszeléket a kókuszolajjal és a kókusztejjel, majd édesítsd a keveréket datolyasziruppal. Pudingszerű állagot kell elérned: ha a krémed ehhez képest sűrű, akkor kókusztejjel hígíthatod, ha híg, akkor pedig kókuszliszttel lehet sűríteni.
A csokoládébevonathoz olvaszd fel gőz felett az étcsokoládét és a kókuszolajat, keverd át alaposan és, ha szükséges, nyírfacukorral édesítsd kicsit.
A megsült tortaformát hűtsd ki, ezután kanalazd rá a kókuszos krémet, majd végül óvatosan a csokoládébevonatot is. Egy éjszakán át tartsd hűvös helyen (hűtőben, erkélyen), hogy teljesen megdermedjen és szelhetővé váljon.
 

Évezredeken át a trópusi kultúrák felhasználták a kókuszolajat, de nemcsak élelmiszerként és kozmetikai összetevőként, hanem gyógyászati célokra is. A kókuszolaj használata teljesen biztonságos és számos előnnyel jár használata. Sőt annak ellenére, hogy nagymértékben tartalmaz telített zsírokat, csökkenti az LDL vagy rossz kolesztrin szintjét.
Az alacsony sűrűségű lipoproteint vagy LDL koleszterint rossz koleszterinnek nevezik, mert ez az anyag megtapad az erek és az artériák falain, így érelmeszesedéshez, stroke-hoz és más szív- és érrendszeri betegségekhez vezet. Számos életmódbeli tényező befolyásolja az LDL szintjét, de a stressz is megnövelheti a mennyiségét. A magas sűrűségű lipoprotein, a HDL koleszterin ennél sokkal nagyobb méretű, így nem képes megtapadni az erek falain, viszont képes arra, hogy a kisebb lipoproteineket magával rántsa, így tisztítva meg a véredényeket.
A kókuszolaj nem emeli meg az LDL szintjét, vagyis egyáltalán nem járul hozzá a szívbetegségek kialakulásához, viszont biológiailag aktív polifenoljainak és kózepes láncú zsírsavjainak köszönhetően másképp metabolizálódnak, így inkább a HDL szintjét növelik. Vagyis a kutatások arra engednek következtetni, hogy a kókuszolaj jó hatással van a vér lipid szintjére és a koleszterinszintre.

Persze fontos, hogy mindig a megfelelő forrásból vásároljunk kókuszolajat, hogy annak tisztasága garantálva legyen!
 

A keratózis pilárisz vagy közismertebb nevén a cisrkebőr nem ritka bőrbetegségnek számít. Ez a genetikai betegség minden korosztályt érint és bár nem fertőző, nem fájdalmas és nem károsítja a beteg általános egészségi állapotát, mégis elmondható, hogy az ilyen bőr látványa vagy érintése nem igazán kellemes. Ezek a durva, rögös foltok a bőrön nagyon kellemetlenek lehetnek és meglehetősen nehéz tőlük megszabadulni. Sokan talán már tudják, hogy ez a betegség lényegében gyógyíthatatlan, de úgy tűnik, hogy a látható tüneteket nagymétékben lehet enyhíteni a kókuszolaj segítségével.

A keratózis piláriszos bőr hidratálására bármilyen enyhe hidratáló krémet fel lehet használni, ami biztosítja az intenzív helyreállítást és a szövetek mély nedvesen tartását. Azonban nyilván ezek a krémek meglehetősen drágák lehetnek, már amelyikek megfelelő hatékonysággal bírnak. Éppen ezért, ha szeretnénk valamilyen olcsóbb megoldás mellett dönteni, akkor a legjobb, ha természetes, otthoni hidratálók mellett döntünk, amilyen a kókuszolaj is. A kókuszolajat használjuk a bőrön a zuhanyzás után, lefekvés előtt, mert így egész este ki tudja fejteni jótékony hatásait.

A keratózis pilárisz és a kókuszolaj közötti kapcsolatot sok ilyen bőrbetegségben szenvedő is megerősítette. Bebizonyosodott, hogy a kókuszolajjal hatékony, látványos és tartós eredményeket lehet elérni. Azonban fontos tisztában lenni azzal is, hogy nem minden szervezet reagál ugyanúgy ezekre a kezelésekre. Ha te esetedben a kókuszolaj nem működik elsőre, akkor se add fel, mert felfedezhetsz más lehetőségeket, amelyek a te esetedben lehet, hogy nagyobb hatékonysággal bírnak.

A Candida fertőzés számos módon okozhat problémát, többek között testet ölthet szénhidrát utáni sóvárgásban, agyi ködben vagy fáradtságban. Sokan úgy érzik, hogy képtelen elriasztani ezt a fertőzést és, hogy a sokadik sikertelen próbálkozással sem sikerül kiirtani a Candidát és megszabadulni a fertőzéstől. Habár léteznek hatékony kezelési tervek, amelyek közül érdemes igénybe venni a kókuszolaj és az oregánóolaj jótékony hatásait is.

A rendszeres Candida
Dr. Lawrence Wilson, a Candida elszaporodásának szakértője azt magyarázzs, hogy számos tényező fokozhatja a fertőzés kialakulásának esélyét: például a hosszantartó antibiotikum-használat, a magas cukorfogyasztás és a túlzott stressz is lehetnek kiváltó okai eme bélrendszeri zavaroknak, amelyek szabályozatlanul engedik szabadjára a Candida terjedését.

Hatékonyság
A két vegyület hatékonysága erősen függ attól, hogy éppen melyik típusú Candida gomba van bennünk elszaporodva. A különböző Candida törzsek különféle érzékenységet mutatnak a kaprilsavra vagy a karvakrolra, ez azt jelenti, hogy bizonyos Candida törzsek jobbn reagálnak az egyikre, míg másik a msikra, éppen ezért a legtöbb esetben érdemes a kókuszolajat és az oregánóolajat egyidejűleg használni.

Teljes kezelési terv
A tudósok kifejtik, hogy a candida hatékony kezelési terve többet jelent, mint a gombaellenes szerek elszigetelt használata. Meg kell szüntetni például a finomított szénhidrátok fogyasztását, illetve a cukorét, annak érdekében, hogy a Candidát ki lehessen éheztetni, hogy a problémás organizmusok végképp eltünjenek.
 

A kókuszolajban és a halolajban kevés a közös, kivéve talán annyit, hogy mindketten egészséges forrásai a különféle zsírsavaknak. A halolajnak és a kókuszolajnak meglehetősen eltérőek a tulajdonságaik, ráadásul egészen másképpen kell beépíteni őket a diétába. Most, hogy az alacsony zsírtartalmú őrület véget ért, a különféle egészséges olajok egyre népszerűbbé váltak a diétázók körében is. A halolaj az egyik legegészségesebb az állati zsírok közül, de sajnos egyre nehezebb beszerezni természetes forrásokból. A gazdag kókuszolaj pedig az egyik legegészségesebb növényi zsír, amit régóta használnak élelmiszerként és gyógyszerként is.

A kókuszolaj és a halolaj különböznek abban, hogy a szervezet hogyan használja és tárolja őket. A kókuszolaj stabil és hosszú ideig eltartható. A közepes szénláncú zsírsavaknak köszönhető, hogy a kókuszolaj szobahőrmérsékleten szilárd, illetve a tenyérben kellemesen megolvad. A kókuszolaj kiválóan alkalmas a főzésre, sütésre, mivel a telített zsírsavak jól bírják a magas hőt és így nem károsodnak. A halolajban található zsírsavk többszörösen telítetlenek, ami azt jelenti, hogy törékenyek, így könnyen oxidálódnak a levegővel való érintkezéskor vagy ha hosszú ideig magas hőmérsékletnek tesszük ki. A halolaj tehát gyorsan avasodik, ezért érdemes hűtőben, levegőtől elzárva tárolni.

A kókuszolajat leginkább főzéshez érdemes használni, a halolajat pedig nyersen. A vegánok a halolaj omega-3 zsírsavjait azonban inkább a lenmagolajból szerezhetik be. Mindenesetre az tény, hogy az embereknek mind halolajra, mind kókuszolajra szükségük van, ha egészségesen szeretnének élni.

A kókuszdió előnyeit úgy tűnik, már mindenki kívülről fújja. Sőt a kókuszdió, a kókuszolaj, a kókuszvíz és a kókusztej ma már természetesen jelen van számos helyen, mivel a kutatások is bebizonyították egészségügyi előnyeiket. A tudósok igazolták, hogy a kókuszolaj segít kezelni a különféle bőrrel és hajjal kapcsolatos kérdéseket, fokozza a betegségekkel szembeni ellenálló képességet és az emberek életerejét, szabályozza a testsúlyt és még számos pozitív hatása ismert. Mindezen egészségügyi juttatások egyébként a kókuszolaj és a kókusz exkluzív kémiai komponenseinek tudható be, jórészt a benne található közepes szénláncú triglicerideknek, amelyek nagy számban vannak jelen a kókuszban.
Tény, hogy a kókuszolaj az egyik leghasznosabb termék, amellyel tökéletes és szerves bőr- és hajápoló termékeket lehet készíteni. Lényegében a kókuszolaj legkülönlegesebb jellemzője, hogy az összes hajtípus számára megfelelő. A kókuszolaj lehet a legjobb megoldás a száraz, a zsíros, illetve a törékeny haj számára is. Bizonyítottan képes megállítani a kopaszodást, a töredezett hajvégek megjelenését, illetve még a dermatitis eltüntetésében is segítséget jelent.
A kókusz történetesen egy igen gazdag táplálékkiegészítő, ami táplálja a testet, valamint segítséget nyújt annak megfelelő működésének eléréséhez. A kókuszolaj kifejezetten egészséges azoknak az embereknek, akik kardiovaszkuláris betegségektől szenvednek, mivel a kókuszban nincsen koleszterin. Persze akkor is, ha nem rendelkezünk szívbetegségekkel vagy érrendszeri problémákkal, a kókuszolaj hasznos lehet, így érdemes rendszeresen enni az egészséges embereknek is, már csak a megelőzés céljából.

A kókuszolaj valóban igen sok mindenre fantasztikus. Sőt bármilyen meglepő, a hajápolásban is nagyszerűen lehet használni. Ha telt, fényűző, fényes és dús hajkoronára vágyunk, akkor nem kell mást tenni, mint azt kókuszolajjal ápolni bizonyos rendszerességgel. Illetve akkor is érdemes a kókuszolajhoz nyúlni, ha meg szeretnénk szüntetni annak töredezettségét, illetve mattságát.

Hogyan használjuk a kókuszolajat a hajon?
Elsőként vigyíük fel a megolvasztott kókuszolajat a fejbőrre, majd legalább 5 percen át masszírozzuk be az ujjainkkal, amellyel nemcsak a fejbőrt fogjuk táplálni, hanem annak vérkeringését is fokozzuk, ez pedig, jól tudjuk, elősegíti a haj növekedését is. Ezt követően érdemes még egy kevés olajat felmelegíteni a tenyerünkben és ezt eloszlatni a hajunk középső részén és a végén. Érdemes ezután az ujjainkkal sokszor átfésülni a hajkoronát, hogy a kókuszolaj egyenletesen legyen eloszlatva. A hajunkat csavarjuk fel magasra, majd fedjük le egy zuhanysapkával vagy egy műanyag zacskóval. Hagyjuk így legalább két órán át, de minél tovább hagyjuk rajta a kókuszolajat, az annál mélyebben fogja tudni ápolni a hajunkat. (Akár egy éjszakán át is rajtunk maradhat a kókuszolaj). A mélyápolást követően mossuk le a kókuszolajat a hajról és a fejbőrről, végezzünk el egy hagyományos hajmosást. Fontos tisztában lenni azzal, hogy lehet, hogy kétszer is át kell mosnunk a hajunkat ahhoz, hogy a felesleges kókuszolaj eltávolítható legyen és, hogy a hajunknak ne maradjon ragacsos érzete.
 

A kókuszolajat ma már sokan nevezik szuperélelmiszernek, hiszen több kutatás is bebizonyította, hogy számtalan előnye van, amelyeknek köszönhetően egészségesebbek, frissebbek és jobb hangulatúak lehetünk.

Egészséges haj
A polinéz emberek már igen régóta használják a kókuszolajat a hajuk szebbé tételére és a modern kutatások is azt mutatják, hogy a kókuszolaj megakadályozhatja a haj károsodását, illetve képes a már meglévő károkat kijavítani. Egy tanulmány azt is megállapította, hogy a kókuszolaj csökkenti a haj fehérjeveszteségét, illetve segít megelőzni a töréseket is.
Javasolt felhasználás: Olvasszunk meg 2 teáskanálnyi kókuszolajat és masszírozzuk be a fejbőrbe, illetve a hajszálak egész hosszán is alkalmazzuk. Hagyjuk egy órát rajta, majd mossuk meg a hajat meleg vízzel és samponnal.

Gombaellenesség
Az izlandi egyetem kutatása felismerte, hogy a kókuszolaj antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, képes megölni a fertőzéseket okozó gombákat, baktériumokat, vírusokat és egyéb kórokozókat, análkül, hogy gyógyszer-rezisztens törzseket fejlesztenének ki, mint egyébként ahogyan más gombaellenes készítmények teszik.
Javasolt felhasználás: A Candida kezelésére adjunk a napi étrendhez 3,5 evőkanál kókuszolajat.

Főzés
A kókuszolajnak magasabb az olvadási pontja, mint a legtöbb olajnak, ami azt jelenti, hogy fel lehet használni a magasabb hőmérsékleten történő főzéshez, anélkül, hogy elveszítené integritását. Ezenfelül a kókuszolaj képes megtartani az ízét a főzés alatt.
Javasolt felhasználás: Próbáljuk ki úgy, hogy krumplit sütünk vele, vagy turmixokat készítünk. Később használjuk fel egyre többféle étel elkészítéséhez.
 

A mai felnőtt korosztály betegebb, mint a szüleik.

Egy tanulmány, ami a Journal of the American Medical Association 2013-as számában jelent meg, arra a következtetésre jutott, hogy a második világháború után született emberek betegebbek, mint a szüleik, annak ellenére, hogy az orvostudomány folyamatosan fejlődik, illetve, hogy az élettartam is egyre növekszik. “Annak ellenére, hogy hosszabb a várható élettartam, mint a korábbi generációknál, a baby boom után született embereknél nagyobb arányban vannak jelen a krónikus betegfségek, több a fogyatékosság és rosszabb az általános egészségi állapot, mint az előző generáció tagjainál.
Az Alzheimer-kór is riasztó ütemben terjed az idősebbek körében. A statisztiák megdöbbentőek, hiszen csak Amerikában több, mint 5 millió ember szenved ettől a kortól és az idősek közül minden harmadik beteg ezekbe a demenciás állapotokba hal meg. 2050-re a 65 év felettieknél háromszor ennyi Alzheimer-kóros beteg lehet, ha nem állítják meg a járványt. Jelenleg a halálozások harmadik leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, amit nem lehet gyógyítani (statisztikailag előtte állnak a szívbetegségek és a rák).
Egy friss tanulmány ugyanakkor kimondja azt is, hogy az Alzheimer-kórt hatékonyan meg lehetne előzni a kókuszolajjal. Tehát ezt már most érdemes beszereznünk és rendszeresíteni a diétánkban. Az pedig, hogy ez miképpen lehetséges, később tárgyaljuk.

A kókusztej egy krémes folyadék, ami a kókuszdió fehér húsából készül. Ezt a magas zsírtartalmú folyadékot többnyire főzésre használják, az ételek ízének gazdagítására használják. A kókusztej gyakori összetevője a dél-kelet-ázsiai konyhának, valamint más trópusi területeken is gyakran használják, például Dél-Amerika és a Karib-térség bizonyos részein.
Ma már megnövekedett a piacon a kókuszos termékek száma, éppen ezért fontos tisztázni, hogy a kókuszvíz és a kókusztej nem azonos egymással. A kókuszvíz találhtó a kókuszdió belsejében, a kókusztej pedig a kókusz húsából kerül előállításra.

Light és zsíros kókusztej
A konzerv kókusztejek általában két fajtában elérhetőek: könnyűben és zsírosban. A light verzióban kevesebb a zsír, ezért hígabb és jobban hasonlít az állati tejekhez. Összehasonlításképpen: egy csésze light kókusztej megközelítőleg 360 kalória, 32 gramm zsírt tartalmaz (ebből 24 telített), nulla gramm fehérjét és 8 gramm szénhidrátot.

Hogyan lehet használni a kókusztejet?
A kókusztejet gyakran használják a levesek sűrítésére, a raguk és a curry gazdagítására, ahol a fűszeres chilivel és néha savanyú ízekkel párosul az íze. A kókusztej lehűti ezeket az ételeket, enyhíti a csípősségüket és megadja a fogások testességét. A kókusztej népszerű lehet a rizs főzése során is, a főtt rizs így krémes és kellemes kókusz ízű lesz. A kókusztej ezenfelül hasznos az édes ételek és a kókuszos desszertek elkészítéséhez is.